Tedd a kezed

"Tedd a kezed homlokomra, mintha kezed kezem volna.

Úgy őrizz, mint ki gyilkolna, mintha éltem élted volna.

Úgy szeress, mint ha jó volna, mintha szívem szíved volna."

                                                         József Attila - Tedd a kezed

Hányszor érezzük a szeretet szinte gyilkos voltát. Tehetjük fel a kérdést, hogyan lehet jól szeretni? Vajon csak akkor vagyunk boldogok, ha minket szeretnek? Érezhetjük a boldogságot enélkül is? Merész kijelentésemen ne akadjon fent senki, de úgy vélem, lehet. El sem lehet képzelni, mekkora körforgásban élünk. Mint egy mókuskerék. Az ember tesz valamit, ezért viselkednek úgy vele a későbbiekben mások, majd mások valahogy cselekednek és erre reagálunk mi. A kínai univerzizmus erre hasonló példát mond: "a föld felszívja a vizet, a víz eloltja a tüzet, a tűz megolvasztja a fémet, a fém elvágja a fát, a fa felszántja a földet." Hidd el, nem akkor fognak szeretni, ha akarod és könyörögsz érte, hanem akkor, ha az lesz a számodra fontos, hogy te szeress minél több embert. A változás tőled fog kiindulni és hozzád is fog megérkezni. És észre fogod venni, az a szeretet és kedvesség, amit adsz, saját magadnak adod, mert azt kapod vissza másoktól is. Ha valamihez ragaszkodsz az életben, nagyon gyorsan elveszíted. Mint a víz. Ha vízbe markolsz, a víz az ujjaid között kifolyik. Míg, ha csészét formálsz, megmarad a tenyeredben, és inni is tudsz belőle. Általában akkor kapjuk meg a dolgokat, amiket szeretnénk, mikor nem akarjuk görcsösen. Mi kell ehhez? Figyelem, odafigyelés.

Ehhez kapcsolódó történet: Ébredés.docx (14975)