Margaret Mitchelle - Elfújta a szél

Egy varázslatos történet háborúról, szerelemről és az emberi tulajdonságok legváltozatosabb megjelenítéséről.

A történet főhőse Scharlett O'Hara, akit könyvünk elején 16 évesen ismerünk meg, majd 28 éves korában veszünk tőle búcsút. A két kötet az Észak és Dél háborújának kitörését, menetét, végét, és az akkori körülményeket írja le, igen hitelesen. Megmutatja, hogyan állnak az emberek a háborúhoz, hogyan változnak meg hatására, és hogyan próbálnak meg alkalmazkodni az élet körülményeihez.

A könyv 1936-ban jelent meg. Sokan támadták, mivel néhol a rasszizmus jeleit vélték felfedezni. (A könyvben erre való utalást, miközben olvastam, nem éreztem sarkalatosnak.) Érdemes elkondolkodni, az ember miért esik bele mindig ugyanabba a hibába, miért nem képes a tudatosság nélküli változásra, és miért akar olyan dolgot, amit ha megkapna, nem tenné boldoggá.

Scarlett O'Hara igen ellenszenves karakter, mégis megragadja az olvasót kitartása, akarata, küzdelme és irigylésre méltó ereje, amivel nem engedi, hogy az élet térdre kényszerítse. Másik jól kidolgozott alakja Mitchellnek Rhett Buttler, aki egy semmirekellő, úriembernek nem nevezhető alak. Jellemében ő sem az erkölcsösség mintaképe, mégis legkiemelkedőbb tulajdonsága, hogy bármit megtenne a nőért, (és a gyermekéért,) akit szeret. Képes értük a változásra, és átvenné tőlük összes szenvedésüket, hogy boldog életük legyen. Mellettük számtalan változatos személlyel ismerkedhetünk meg és az események legváltozatosabb, kevésbé várt fordulatait olvashatjuk.

Habár igen elfogult vagyok a könyvvel szemben, de mind irodalmilag, mind történetileg egy kiemelkedő művel állunk szemben.