Jean Webster - Nyakigláb apó

Az olvasó egy igazi gyerektörténettel áll szemben. Jean Webster egy bohókás, vicces hangvételű művet alkotott napló formájában, néhol gyermeteg illusztrációkkal. Főhősnője a szeleburdi, árvaházban nevelkedett Judy leveleit tünteti fel egy bizonyos -általa elnevezett- Nyakigláb apónak. Ezek a levelek egyirányúak, hiszen Apó, Judyt anyagiakban segíti ki, íratja be főiskolára és kimondottan anonim. Apó cserébe nem kér semmit, csak hogy alkalmanként kis pártfogoltja írjon pár sort iskolai előmeneteléről. Judy innentől kezdve mindent leír és vakon hisz egy alakban, akit még soha nem látott, de tudja, hogy létezik. Betekintést nyerünk egy árva kislány hétköznapjaiba. Szemmel kísérhetjük küzdelmeit a gazdag, előkelő osztálytársak között. Néhol nevetve, néhol szomorkodva figyelhetjük, hogyan állja meg a helyét, mint lelenc, hogyan nő fel és birkózik meg a hétköznapi problémákkal teljesen egyedül, egy ábránddal a feje fölött: hogy van, aki figyel rá, és alkalmanként olvashatja leveleit.

Csodálatosan tükrözi, akár egy hétköznapi ember viszonyulását az élethez, az elismerésért való küzdést és a végtelen gyermeki hitet, mikor érezzük, valaki terelget bennünket. Judy sikeres írónő szeretne lenni, sok emberrel ismerkedik meg, és ez álta rátalál az első szerelemre is. Vajon boldog lehet? És vajon ki a csuda az a Nyakigláb apó, aki egyengeti útjait?