Hírek

"Pedig jónak kell lenni, mert ott künn zúg a háború és csak aki jó, közülünk legalább barátaim, csak az tud lélekben maradni szabad, és tenni még: az boldog." - Babits Mihály:A jóság dala

A mai nap folyamán egyetlen gondolat mozgatta meg agysejtjeim apró kerekeit: Az ember sok esetben nem kap annyi kedvességet életében, mint amennyire szüksége lehet. Örülök, hogy ezt a megállapítást sok esetben meg lehet cáfolni.

Minden ember a túlélésért küzd, és vesz magára olyan álarcot, maszkot, ami segít átvészelni a mindennapok nehézségeit. Mégis, hallatlan nagy örömmel tölt el, mikor láthatom a gondoskodás legkisebb jelét. Akár, ha a buszsofőr megvárja a rohanó utast, akár ha egy idős nőt lesegítenek a buszról, és mindig meg kell hogy mosolyogjam a bohóckodó szülőt, aki vigyort akar kicsalni gyermekétől. Mások számára szentimentálisnak tűnhetek a részletek apró kavalkádjai közötti leragadás által, de számomra kimondhatatlan csodákat jelent. Lehet, hogy a te egyik csodádat láttam pont ma, vagy tegnap? Vajon fogom bármikor is látni azt az örömöt, amit pont te okozol? És te fogod látni?